Pest megye rengeteg látnivalót tartogat számunkra, természeti kincsekben, és történelmi emlékekben bővelkedik. Örkény települése sem kivétel ez alól, amely a megye déli részén terül el, fővárosunk központjától körülbelül ötven kilométerre. Területének egésze a Kiskunsági-homokháton fekszik, és a népnyelv sívónak nevezi a holocén folyami homokot, amely Örkény talajának fő alkotóeleme.
Mi ez?
Ez itt Örkény. Szeretjük felfedezni mindig azt a területet, ahol éppen járunk, ahol klímát szerelünk, vagy éppen karbantartunk. Magyarország szép, számos izgalmas helyen járhatunk, vétek lenne nem megismerni azt, ahol éppen vagyunk. A mai rohanó világban gyakran elfeledkezünk azokról az értékekről, kincsekről, melyekkel kis hazánk megajándékoz minket. Mi nem csak a munkánkban leljük örömünket, hanem szívesen bővítjük természeti és földrajzi ismereteinket is.
A kezdetek kezdetén
A település igen gazdag történelmének gyökerei egészen a török időszakba nyúlnak vissza, az előtte lévő korokból nincsenek írásos vagy tárgyi emlékeink. A kutatások alapján az Árpád-korban a Buda és Szeged közti országút egyik legjelentősebb őrhelye volt valószínűleg. Az 1400-as évek elejéről származik Örkényről az első konkrét említés, és közvetlenül a török megszállás idején meg is semmisült a település. Akkoriban az itt élő családok, lakosok Nagykőrös és Kecskemét városaiban találtak a maguk számára menedéket.
A következő írásos emlékek szerint az 1500-as évek közepe táján pusztaként működött, amit jövedelemszerzés céljából használatk, majd az első lakók a Rákóczi-szabadságharc után kezdték el újra benépesíteni a települést.
A Grassalkovich család jelentős szerepe
Gyönyörű látkép Örkény városáról
Mind a mai napig az alapok letételének elvégzését a Grassalkovich családnak köszönhetjük, ugyanis az 1700-as évek elején az akkor még Örkénypusztának nevezett településen birtokközpontot kívántak létrehozni. A mai Fő utca ekkor alakult, és az alapítólevél is ebben az évszázadban került kiadásra. Katolikus templomot emeltek, amelynek anyakönyve tudósít az utókor számára: német, magyar és szlovák családok voltak az első lakosok. Gazdaságának köszönhetően az idő előrehaladtával egyre csak fejlődött, majd a Pálóczi-Horváth grófi család megkezdte a modernizálást és a bővítést a községben. Ezzel gyűrűzött be a szőlőépítés a településre, a híres bikahegyi szőlőskertek is ekkor alakultak.
Az első vasútvonal
A 2015-ös Forraltbor Fesztivál kedvcsináló kisvideója
A gazdasági fejlődésnek mérföldköve az 1800-as évek végén létesült vasútvonal lett, ekkor a vállalkozások gyorsan virágzásnak indultak, köszönhetően a vasút adta exportálási lehetőségeknek. Az Ilona major, téglagyár, malom, vendéglők, szeszgyár, iparos vállalkozások mind-mind a település gazdasági életét színesítették.
Az I. világháború borzalmai, és az azt követő évek
Sajnos a világháború szörnyűségei Örkényt sem kímélték, ugyanis a mezőgazdasági munkákból igen sokan kimaradtak, akik mind harcolni voltak kénytelenek. A frontokon pedig sajnos rengetegen életüket vesztették. A nehézségeket követően a Fő utcán modern iskolát létesítettek, ahol gazdaképzést szerveztek a városiak, ez segített újra elindítani a fejlődést. A II. Világháború sajnos ismét lesúlytott Örkényre, de az itt élők számára sem volt más választás: ismét fel kellett állniuk. Hosszú évek múlva lassan elkezdett kiépülni a község infrastruktúrája, a virágzás új lendületet vett, amely mind a mai napig törtetlenül tart. Számos látványossággal, és színes programmal kedveskedik minden évben az itt lakóknak, ám ez egyben a környező városok lakói számára is rendkívül nagy vonzóerőt jelent.
Nézzen körül klímáink között »
