Üllő városa Pest megyét színesíti, tulajdonképpen a Pesti-síkság legszélén fekszik. A Liszt Ferenc repülőtértől alig 25 kilométerre terül el, így egy hosszú külföldi útról hazatérve felülnézetből is messziről meglátjuk. Különösen gazdag történelmét érdemes egy kicsit közelebbről is szemügyre vennünk, hiszen a magyar história számos kincsét rejti.

Mi ez?

Ez itt Üllő. Szeretjük felfedezni mindig azt a területet, ahol éppen járunk, ahol klímát szerelünk, vagy éppen karbantartunk. Magyarország szép, számos izgalmas helyen járhatunk, vétek lenne nem megismerni azt, ahol éppen vagyunk. A mai rohanó világban gyakran elfeledkezünk azokról az értékekről, kincsekről, melyekkel kis hazánk megajándékoz minket. Mi nem csak a munkánkban leljük örömünket, hanem szívesen bővítjük természeti és földrajzi ismereteinket is.

Hívjon el minket Önhöz is »

Üllő város nevének eredete

A magyar történelemben Árpád fejedelem neve mindenki számára ismerősen cseng, és a város elnevezése igen szorosan kapcsolódik hozzá, ugyanis az ő öt fia közül Üllő volt a középső. A legidősebbik fivér a honfoglalás során esett el, majd a Pozsonyi csatában Árpáddal együtt Üllő volt az egyik fiú, aki a magyar tömények egyik seregtestét vezette. Ennek során sajnos Üllő is életét vesztette, nem sokkal később apja, Árpád is, ám a város nevük által mindmáig őrzi emléküket.

Az a csodálatos történelem

A mai Üllő városának területét a régészeti leletek szerint már az őskorban is lakták. A legjelentősebb régészeti emlékek, amik a kutatások során előkerültek, a két avar temető, amelyek összesen több, mint 400 sírt foglalnak magukban; ezek pedig azért érdemelnek különös figyelmet, mert az egész Pest megye avar kori képének megalkotásához nagymértékben hozzájárultak. A város hajdani fénykorát a középkorra teszik a leletek alapján, mégpedig Mátyás király uralkodásának idejére, ugyanis több iratot is innen címeztek a nádornak, és magának, Mátyás királynak is. A török idők alatt is kivételt jelentett a környező településekhez képest, hiszen nem pusztult ki, mint szomszédai, egy jelentősebb létszámcsökkenéssel sikerült átvészelnie a nehezebb időket.

A Rákóczi-szabadságharc és a napóleoni háborúk korszaka

Hangulatos látkép a mai Üllő városáról

A Rákóczi-szabadságharc idejéről több, mint tíz üllői katona neve maradt fenn az utókor számára, és ekkortájt a falu legnagyobb része a váci püspök, később pedig a váci káptalan birtokában volt. Ezeknek az éveknek köszönheti a település mai római katolikus templomát is, amit napjainkra műemlék jellegű épületté avanzsáltak; a református templom azonban közel száz évvel később létesült. A napóleoni háborúk ideje alatt sok francia hadifogoly került Üllőre, ezt követően, a reformkorban pedig a gazdaság fellendülést mutatott: az ország második vasútvonalának megépülése, majd átadása ugyanis Üllőn történt meg, amellyel az országos vasúthálózat szerves része lett.

Az I. és II. világháború szörnyűségei

Az I. világháború harcaiból az üllőiek is bőségesen kivették részüket, és ekkor a település lakosságának egy része életét is vesztette; a hősi halottak emlékét mind a mai napig őrzi a katolikus templom előtti emlékoszlop. A háború után azonban egyre többen vándoroltak a fővárosba munkát vállalni, ám a II. világháborút még jobban megszenvedték: a lakosság még nagyobb része elesett a szörnyűségek során. Meghurcoltatások, erőszak, légi támadások áldozataivá vált a város, a templom tornya is leomlott.

A borzalmak megszűnte után kezdett nagy nehezen talpra állni Üllő: megindult a lakóházak tatarozása, a vasút helyreállítása, a terület aknátlanítása, bevezették a villanyt is. A gazdaság szépen lassan kezdett fellendülni az évek múlásával, majd a rendszerváltozást követően indultak be a gyökeres változások: 2005-ben kapta meg Üllő a városi rangot, és azóta is folyamatosan fejlődik a település, napjainkra Pest megye egyik legnyugodtabb része lett, amely mind az itt lakók, mind a fővárosból kivándorlók számára igen népszerű helynek számít.


Nézzen körül klímáink között »