Amikor a kinti hőmérséklet már 30 Celsius fok fölé emelkedik, a hőség elviselhetetlenné válik és mindenki próbál valami hűsítő helyet találni, hogy a felhevült testét valamilyen módon lehűthesse. Ekkor segít optimalizálni a benti levegőt, egy hasznos eszköz, amiről a legtöbben csak annyit tudnak, hogy hideg levegőt fúj, ha meleg van odakinn. Azzal már nem is sokan szoktak foglalkozni, hogy a klíma hogyan működik pontosan. Vajon hogyan éri el, hogy a forró levegőből, kellemes hűvös levegő váljon?!
A legtöbb ma kapható klíma már nem csak hideget képes fújni, hanem meleget is. Így nem csoda, ha olyan sokan használják fűtésre télen vagy lakás felmelegítésre az ősz leghidegebb napjaiban. A klímák mindig optimális hőmérsékleten tartják a lakásokat, irodákat de akár a lifteket, buszokat, autókat is. Talán itt az ideje néhány sorban bemutatni, hogyan is képes a külső, forró levegőből, egy ilyen praktikus eszköz, hideg levegőt előállítani. Nézzük meg, hogyan vette kezdetét és indult térhódító útjára a mai korunk egyik vívmánya: a klíma berendezés.
Nehezen indult térhódító útjára a klíma!
A klíma már az az 1800-as évek derekán modernizált változatban, gépesített formában volt jelen az emberiség történelmében. Korábban különböző vízhűtéses rendszerek üzemeltek, amiket már az ókori rómaiak és görögök is előszeretettel használtak. Az első klíma berendezést egy orvos fejlesztette ki, aki sajnos csúnyán belebukott találmányába. Nem csak a vagyona, de az egészsége is ráment. Az általa fejlesztett gép ugyanis jeget volt képes előállítani és ezzel hűtötte le a szobákat (elsősorban a kórházi kórtermeket), ám az akkori jegekkel foglalkozó lobbi cégek kisemmizték és ellehetetlenítették vállalkozását, így az első légkondicionáló berendezés a feledés homályába veszett.
Több mint ötven évet kellett rá várni, hogy egy amerikai mérnök egy véletlen folytán találja fel a modern alapokon nyugvó klímát. A tervek szerint páracsökkentésre készített gépe pozitív mellékhatásként a levegőt is lehűtötte. A feltaláló hamar rájött, hogy ebből nagy üzlet lehet, így nagyobb üzlet helységeknek, előadótermeknek és moziknak adta el az akkor még nagyon drága berendezést. A légkondi ára egészen a második világháború utánig elérhetetlenül magas volt, ezután azonban az átlagemberek otthonaiba is beköltözött a hűvös levegőt árasztani képes berendezés.
A klímák alapelve: ha egy folyadék elpárolog, az hőt von el a környezetétől
Bár általános iskolai fizikai fogalom az „endoterm reakció”, mégis sokan elfelejtették már mit is jelent. A törvény szerint egy folyadék halmazállapot változása, hőt képes elvonni a környezetétől. Így működik a testünk is, ezért izzadunk, mert az elpárolgó izzadságcsepp hűti a testünket. A technika nyelvére lefordítva ezt a folyamatot, azt kellett megoldaniuk a feltalálóknak, hogy egy gépbe keringessenek egy olyan folyadékot, ami hol elpárolog, hol pedig lecsapódik. A párolgás alatt lehűti a levegőt, kicsapódásnál pedig felmelegíti azt, ezért ezt kivetetjük egy külső egységbe és megszabadulunk tőle.
A légkondik működési elve a következő:
- A meleg levegőt egy ventilátorrendszer beszívja
- A beérkező levegő a párologtató csövekben lévő hűtőfolyadékot felmelegíti, így az hőt von el a környezetétől, azaz lehűti azt
- Ezt a lehűtött levegőt a klíma visszafújja a környezetbe (szobába)
- Az elpárolgott hűtőfolyadék a kondenzátor csövekbe kerül (külső egységbe)
- Ezt egy kompresszor nagy nyomáson tartva újra folyékony halmazállapotúvá alakítja
- Ez ugyan felmelegíti a környező levegőt, de mivel ez a kinti egységben történik, egyszerűen kikerül a szabadba
- Végül az egész folyamat kezdődik előröl, amikor is a cseppfolyós hűtőfolyadék újra a beltéri egységbe kerül
A mellékhatásként a kicsapódó párát kivezetjük (ez szokott csöpögni a csövekből)
