Már az ősemberek is igyekeztek valamilyen formában védekezni a forróság és az égető napsugarak ellen. Ők még nem élvezhették a légkondicionáló berendezések előnyeit, de a természet számukra is kínált lehetőségeket. Az egyik legkézenfekvőbb megoldás a barlang volt, ami ideális helyszínt biztosított az odakint tomboló hőséggel szemben.

Régészeti emlékek tanúsága szerint az első légkondihoz hasonló szerkezettel az egyiptomiak kísérleteztek. Víz elpárologtatásával próbálták hűteni a körülöttük levő zárt tereket. Később a rómaiak a jól kiépített csatornarendszerüket használták fel erre a célra és az épületek falát locsolva szabályozták a benti levegőt. Természetesen kedvelt szórakozási formájukról, a fürdőzésről sem felejtkezhetünk el. A középkorban a nagy erődítményekben hűthették magukat az emberek, amelyek a modern kori épületeknél jóval vaskosabb falazattal rendelkeztek és a napfényt is csak szűk nyílásokon keresztül engedték be.

Úton az első valódi légkondicionáló berendezések felé

A jelenkorban is használatos klíma berendezések alapelveit a híres fizikus, Michael Faraday fektette le még a 19. század első évtizedeiben. Megfigyelte, hogy az összesűrített és cseppfolyós halmazállapotban levő ammónia elpárologtatása hatékonyan képes hűteni a levegőt. Ehhez még csak áramra sem volt szüksége, ugyanakkor a hatásfoka jóval kisebb volt, mint a modern klímáké.

1824-ben, nem sokkal Faraday felfedezése után, Dr. John Gorrie fizikus már kompresszoros módszerrel kísérletezett, amelynek segítségével jeget készített. A jég szolgált a hűtésre ebben a történetben. A gondot az előállítási költség okozta, ami az egekbe szökött, így szó sem lehetett lakossági szintű felhasználásról. Az elektromos klíma berendezések megjelenésére még néhány évtizedet várni kellett. A 20. század elején egy amerikai cég dobta piacra az első modelleket, amelyek azonban eléggé veszélyesek voltak. A technológia fejletlensége miatt ugyanis a hűtőközeg általában tűz- és robbanásveszélyes volt, vagy némely esetben akár mérgező is.

Felismerve mindezt, Thomas Midlgley Jr. freongázt kezdett el használni, amire a fentiek közül egyik tulajdonság sem volt jellemző, de utóbb kiderült, hogy bizonyos freonvegyületek rendkívül környezetszennyezők. A tudósok ezeket tették felelőssé az ózonréteg károsodásáért, ezért a század végén nagy harcok indultak ellenük. A jelenlegi hűtőfolyadékok azonban már teljesen ártalmatlanok.

A két világháború az erőforrásokat is elvonta, így a hadiipartól eltekintve, a tudományok egy része csak lassú ütemben tudott fejlődni. Majd a békésebb korszak beköszöntével az emberek ismét nagyobb figyelmet szentelhettek a kényelmi szempontoknak. A technológia fejlődésének köszönhetően a légkondik egyre szélesebb társadalmi rétegekhez jutottak el, így a 20. század második felében elindulhatott a tömegtermelés. Aki csak tehette, klímát vásárolt magának. Amerikában és a nyugati országokban ez már pár évtizede sem számított luxusnak, Magyarországon viszont még csak most tartunk az igazi fellendülés időszakában.

Ma már az otthonok mellett a legtöbb munkahelyen, közintézményen és áruházban alkalmaznak klímákat a nyári hőség ellen. Éppen ezért hihetetlenül megnőtt a klímák beszerelésével és karbantartásával foglalkozó cégek száma hazánkban is. Ha probléma van, fontos időben segítséget kérni, mert így is sokszor heteket, vagy hónapokat kell várni egy-egy jó szakember érkezéséig.

A védekezés, mint látható, évezredek óta a mindennapjaink részét képezi. Ez szüli az új találmányokat is, amelyekkel egyre hatékonyabban vehetjük fel a harcot a számunkra nem megfelelő környezeti viszonyokkal. Ma pedig már azt is tudjuk, hogy az UV sugárzás ellen is tennünk kell valamit.

A jelen sztárjai: az inverteres klímák

Az inverteres klímákat a teljes szabályozhatóság hívta életre. A modern ember minden körülmények között gyorsan és egyszerűen szeretné meghatározni az élettere hőmérsékletét. Nincs idő arra, hogy órákat küzdjön a hűvösért, vagy éppen a melegért. Szerencsére az inverteres berendezések tökéletes megoldást jelentenek a problémára. Sokan viszont még mindig aggódnak a költségek miatt, hiszen úgy gondolják árammal fűteni nem a leggazdaságosabb megoldás. Az inverteres légkondik azonban magas hatékonysággal működnek, ezért egyáltalán nem jelentenek túlzott költségeket.

Ráadásul hamar képesek kellemesen meleggé varázsolni a szobák hőmérsékletét, ebben is megelőzve a hagyományos módszereket. A legtöbb típusnak pedig a nagyon kemény hidegek sem okoznak problémát és akár -20 fokig tökéletesen használhatók.

A működési elvük egyszerű. A fűtés során az egységek funkciója megcserélődik, vagyis a beltéri lesz a fűtött, a kültéri pedig a hűtött egység. Ebben egy szelep segít, amely képes a hűtőközeg áramlásának irányát megváltoztatni. Ilyen könnyen lehet télen is használni a légkondicionáló berendezéseket. Hogy mi lesz a jövő, még kétséges, de a harc a meleg és a hideg ellen sohasem érhet véget, így bizonyára újabb és újabb remek találmányok születnek majd.